A Barna csoport egy friss felmérése szerint a Z generáció tagjai kögzött kétszer többen vallják magukat ateistának az előző nemzedékekhez képest (https://www.barna.com/research/atheism-doubles-among-generation-z/).. Bár a kutatás Amerikában készült, a kiváltó okok mögé nézve úgy vélem, itthon sem vagyunk immunisak azokra a folyamatokra, amelyek ott ezt az eredményt hozták.
A Z generáció tagjai 1999-2015 között születtek. A fenti kutatást a 13-18 évesek körében végezték.
Még az idősebb nemzedékek között átlagosan 6 % vallja magát ateistának, ez a szám 13%-ra emelkedik az Z generáció körében.
Akadályok Az Istenbe vetett személyes hit legnagyobb akadályai között a Z (és a Millenniumi) generáció körében is első helyen van a kétely, hogy egy jó Isten megengedne-e ennyi szenvedést és rosszat a világban (29 és 30%). A második helyen a képmutató keresztények állnak. A Z generáció 20% a Millenniumi generáció 24 % véli azt, hogy a tudomány megcáfolja a Bibliát. A Z generáció 15%-a kereszténység történetében előforduló sok igazságtalansággal indokolja saját hitének hiányát, 12%-uk pedig azt mondja régebben járt gyülekezetbe, de mára ez már érdektelenné vált a számára.
Az Igazság egyre relatívabbá válik A Z generáció több, mint egyharmada (37%) gondolja azt, hogy nem lehetünk biztosak Isten létezésében. Azok a tinik, akik úgy vélik, Isten létezik, a felnőtteknél sokkal kisebb arányban merik vállalni, hogy ebben ők személyesen is hisznek (54% a felnőtt lakosság 64 %-os arányához képest). A legtöbb tini számára az igazság relatív, vagy megismerhetetlen. A teljes lakosság több, mint fele gondolja azt, hogy több út is vezet Istenhez, és ami az egyik embernek „igazság”, nem biztos, hogy a másiknak is az. De a tinik egyre nagyobb köre véli azt, hogy már pusztán attól is igazzá válhat valami, ha őszintén hiszünk benne.
Tudomány és hit viszonya Még az igazság keresése során egyesek az őszinteségre helyezik a hangsúlyt, a Z (és a Millenniumi generáció) majdnem fele, 46%-a vallja azt, hogy a hitének szilárd bizonyítékokon kell nyugodnia. Ez megmagyarázza azt is, hogy, amikor a Biblia és a tudomány viszonyáról kérdezték őket, a Z és Millenniumi generáció tagjainak pusztán 28, illetve 25%-a vallotta azt, hogy azok kiegészítik egymást. (Az X generáció 36%-a az idősebbek 45%-a vélekedik így.)
Egyház/gyülekezet jelentősége személyesen A megkérdezett tinik 27%-a szerint nem nagyon, és szintén 27%-a szerint egyáltalán nem fontos gyülekezetbe járni, és minden ötből csak egy fiatal válaszolt úgy, hogy fontos számára a keresztény közösség (értsd: az elmúlt hónapban legalább egyszer járt gyülekezetben). A távolmaradás okai között a következőket jelölték meg: 59% szerint az egyháznak nincs jelentősége a számára. A megkérdezettek 48%-a úgy véli, máshol is rátalálhat Istenre, 28%-uk szerint az ember saját maga is megtaníthatja magát arra, amit tudni kell, 12%-uk véli úgy, hogy a vallási hagyományok és szokások üresek, 15%-uk nem szereti azokat, akik oda járnak, és 20%-uk szerint a gyülekezet egy idejétmúlt intézmény.
Z generáció 1999 – 2015 között születettek. MILLENNIUMI generáció 1984 -1998 között született emberek. X Generáció 1965 – 1983 között született emberek. BABY BOOM generáció tagjai 1946 – 1964 születtek. IDŐSEK 1946 előtt született emberek. Ennyire átfogó felmérés hazánk lakosságáról nem készült. De a Chicagói Egyetem a NORC (Nemzeti Közvélemény kutató Központ) munkatársaival összefogva legutoljára 2012-ben adott ki egy kutatási eredményt, ami 42 országban méri a vallásos hit terjedését vagy visszaesését. http://www.origo.hu/tudomany/20120418-vallasossag-a-vilagban-felmeres-magyarorszag.html
A Barna intézet munkatársai kongatják a vészharangot a fiatalok körében tapasztalható ateizmus ugrásszerű növekedésével kapcsolatban. Hazánkban ezzel szemben a NORC felmérése szerint a válaszadók 23,1 %-a vallja magát ateistának a teljes lakosság körében, és csak a lakosok 39%-a hisz Isten létezésében, bár nőtt a „személyes, mindenkivel egyenként törődő” Istenbe vetett hitűek aránya (31%).
A felmérés korosztályonként is vizsgálta a magukat ateistáknak, illetve hívőknek mondók számát. Magyarországon a 28 év alattiak 15,9 százaléka, míg a 68 év felettiek 40,4 százaléka bizonyos Isten létezésében.
Úgy gondolom a számok eléggé kijózanítóak, és igen sok kérdést vetnek fel a lelkészek, szolgálatvezetők, és általában a keresztények számára.
Íme néhány, gondolatindítóul:
- Milyen az a közösség, amelynek tagjai szeretettel és ítélkezés nélkül fogadják „problémás” embereket? Ahol a keresztények nem a hit akadályai, hanem elhozói?
- Mitől lehetne a te közösséged hiteles és releváns a lakóhelyeden élők számára?
Van a kultúrájukba illő missziós stratégiátok a tinik és fiatal felnőttek elérésére?